9. rész

Sziasztok!

Nagyon szeretném megköszönni a sok visszajelzést és a több mint 2.200(!!) oldalmegjelenítést!

Most is várom a komikat és jó olvasást az új részhez!

Puszi: Orsi

 *Maykee szemszöge*

Tegnap hajnalban kaptam egy hívást Diától. Személyesen szerette volna elmondani így átjött hozzám. Elmesélte az álmát, amitől ilyen zaklatott lett. Mondtam neki, hogy ilyenkor nem menjen haza, aludjon itt nálam. Elfogadta az ajánlatom, majd amikor indultam volna a kanapéhoz megkért, hogy aludjak vele. Nagyon aranyos volt és amúgy se tudnék neki nemet mondani. Így hát adtam neki pizsamát és elment a fürdőbe átöltözni. Gondoltam, hogy mire visszaér alvást tettettek. Halkan bebújt mellém, hogy nehogy "felébresszen" és fejét mellkasomra hajtotta. Kinyitottam a szemem hátha nem veszi észre, de tévedtem, mert abba a pillanatba felnézett rám. Jó éjt kívántunk egymásnak, átöleltem és már hallottam is ahogy alszik. Annyira aranyos egy teremtés, hogy rögtön levett a lábamról. Nagyon jól esett, hogy bízik bennem. Nemsokára nekem is becsukódott a szemem és a karomba tartott szépséggel aludtam el.

Reggel kinyitottam fáradt íriszeim és rápillantottam a mellettem szunyókáló lányra.

- Miért nézel? - kérdezte öt perccel később.

- A szív infarktust hozod rám! - kaptam a szívemhez az ijedtségtől.

- Hihi.

- Ez nem vicces!

- Azért kaptad, mert néztél.

- Azért néztelek, mert édesen alszol.

- Jaj menj már! - lökött oldalba, amire válaszul egy puszit adtam.

- Kérdezhetek valamit? - váltottam komolyra.

- Persze! Mondd csak. - könyökölt fel az ágyon.

- Te mit érzel irántam?

- Nem tudom. Abba viszont biztos vagyok, hogy nagyon szeretlek és nem akarlak elveszíteni! És te?

- Nagyon fontos vagy nekem! Talán még senkit se szerettem úgy, mint téged. Azok a csókok felejthetetlenek és eszembe sincs kitörölni őket a fejemből! - mosolyogtam rá.

- Maykee! Az a csók nekem is csodálatos volt, de... Nektek nagyon sok rajongótok van és nem tudom mit szólnának ahhoz ha lenne egy kapcsolatod!

- Ebbe őket ne keverjük bele! Ők egy okból fontosak nekem és nagyon szeretem őket, de te teljesen más vagy! Biztos megértenének és szeretnének téged, mert ők akkor örülnek ha én boldog vagyok és nekem te vagy a boldogság!

- Ne mondj ilyeneket, mert mindjárt sírok!

- Dia én szeretlek és ezen semmi se változtathat! - mondatom végén közel hajoltam hozzá és megcsókoltam. Muszáj voltam megmutatni mennyire szeretem és ez tűnt a legjobb megoldásnak.

 

*Dia szemszöge*
Amikor Maykee megcsókolt teljesen mást éreztem, mint eddig. Minden érzelmét belerakta és nekem ez átjött. Mikor távolodni kezdett köztünk a távolság mindketten elmosolyodtunk.
- Kérsz reggelit? - váltott témát Maykee.
- Farkas éhes vagyok!
- Gyere! Csináljunk kaját!
A konyhában megmutatta, mi merre van, így már én is el tudtam igazodni benne. Mivel elég fáradtak voltunk, müzlit ettünk és miután elpakoltunk, kakaót társítottunk hozzá, mert egyikünk se kávézik csak én ritkán iszok egy kis tejeskávét.
- Mit fogunk csinálni ma? - kérdeztem miután mindent befejeztünk.
- Mit szólnál hozzá, ha elmennénk a vidámparkba?
- Nem is tudom! - vakargattam tarkóm.
- Jó móka lesz!
- Na jó nem bánom! - adtam be a derekam.
- Akkor nemsokára indulunk!
- Sietek! - majd bementem a fürdőbe, ahol felvettem azt a ruhát amibe jöttem, elvégre is csak pár órát volt rajtam és biztos, hogy nem izzadtam bele.
- Kész vagyok! - jelentettem ki miután kifésültem a hajam.
- Oké! Én is mindjárt! - és bement a fürdőbe, hogy ő is összeszedje magát. 5 perc múlva már az előszobába hoztuk magunkra a cipőnket és indultunk el a kocsimhoz, mivel a Mikié szervizbe van.
 Már ültem volna be a sofőr helyére, amikor egy kéz megfogta a vállam.
- Ne vezessek én? - villantotta elő tökéletes fogsorát.
- Ha szeretnél! - próbáltam válaszolni, de az összes végtagom beleremegett, az előző mozdulatába.
- Üljön be, hölgyem! - nyitotta ki nekem az ajtót.
- Köszönöm, uram! - és már helyet is foglaltam az anyósülésen.