5. rész

Hello mindenki!

Nagyon nagyon sajnálom, hogy csak most jött a rész, de még elutaztam Párizsba is (ami gyönyörű) és nem tudtam felrakni!

Mindenkinek jó nyarat, már amennyi még maradt!

Jó olvasást!

Puszi: Orsi

Tici beengedte a fiúkat és leültek, a nappaliba. Amikor én is csatlakoztam hozzájuk, nem az fogadott amire számítottam. A fejembe elkezdtem számolni, de nem stimmelt valami.

- Sziasztok! - köszöntem majd sorba végigöleltem mindenkit.
- Szia! - hangzott a köszönés egyszerre a fiúk szájából.
- Csodaszép vagy. - állt elém Miki.
- Köszönöm. Te is jól nézel ki. - mondtam, fülig érő szájjal.

 Mivel tudtam, hogyha folytatjuk a társalgást, akkor olyan piros leszek, mint egy paradicsom, jobbnak láttam, ha visszamegyünk a többiekhez.
- Maykee nem azt mondtad, hogy Dani és Boti is jön? Mert akárhogy számolom nem vagyunk öten!
- De úgy volt, csak Boti nem tudott eljönni, mert beteg lett. Fáj a hasa.
- Akkor üzenem neki, hogy jobbulást és remélem, hogy nemsokára vele is találkozhatok! - mondtam mosolyogva.
- Mindenképp megmondjuk neki. - viszonozta gesztusom Dani.
 Még beszélgettünk nagyjából fél órát, amikor eszünkbe jutott, hogy azt beszéltük, hogy elmegyünk bulizni. Összeszedtük magunkat, bezártam a házat és már indultunk is.
 Nemsokára oda is értünk ahova készültünk. Mi Maykee-val elmentünk táncolni és addig Tici Danival a pultnál beszélgettek, egy pár pohár ital mellett.
 Tánc közben elég közel kerültünk egymáshoz, de lehet, hogy ez a zsúfoltságnak és a pár pohár piának is köszönhető. A kezeim a nyakaköré fontam, ő pedig a derekamon pihentette övéit. Még egy pár dalt végigtáncoltunk és utána helyet foglaltunk az egyik boxba. Szorosan egymás mellett ültünk, annak ellenére, hogy senki se volt mellettünk. Nemsokára csatlakozott hozzánk Tici és Dani is, akik szintén ki voltak fáradva. Nem is csodálkoztam, hogy mindenki, épp hogy meg tudott mozdulni, ahhoz képest, hogy mennyit táncoltunk.
- Maykee mennünk kéne! - pillantottam a telómra, amikor szembesültem az idővel.
- Még maradjunk egy kicsit. Majd később hazakísérlek.
- Légyszi induljunk el most!! - kérleltem tovább.
- Oké. Akkor szólok a többieknek és indulunk. - küldött felém egy kedves mosolyt.
- Köszi!
 A hazaúton beszélgettünk és sokat nevettünk. Ez a srác annyira kedves és figyelmes még ígyis, hogy egy kicsit ivott. Az ajtóba ölelkeztünk indultam volna be a házba, amikor megfordultam és gondolkozás nélkül, feltettem egy kérdést.
- Nincs kedved itt aludni? Késő van és nem szívesen engedlek vissza a buliba.
- Ha ennyire szeretnéd. - válaszolt Maykee egy pimasz mosoly kíséretében.
 Beengedtem a házba és megágyaztunk neki a kanapén. Megmutattam, hogy merre találja a fürdőt és a konyhát, majd elindultam az emeletre. Lefürödtem és lementem a konyhába, inni egy bögre kakaót. Miki is jött utánam és kért egy kis fájdalomcsillapítót, mert elmondása szerint iszonyúan sajgott a feje, mert ritkán iszik alkoholt. Odaadtam neki és bementünk a nappaliba, ahol még egy kicsit beszélgettünk, mielőtt elaludtunk volna.
- Már mindent tudunk a másikról, de egy kérdést már régóta meg szerettem, volna kérdezni.
- Figyelek! - nézett rám Maykee.
- Nem tudom hogy kezdjem.... de.. neked.. van barátnőd? - kérdeztem, miközben a tarkóm vakargattam.
- Jelenleg nincs. De csak rajta áll, hogy meddig marad így.
- Kin?
- Majd idővel megtudod. És neked van barátod?
- Nincs, de nem is gondolkoztam még rajta. - sütöttem le szemeim.
- Nem értem, hogy, hogy nem tapadnak a fiúk egy ilyen gyönyörű lányra.
- Jajj ne túlozz! - löktem oldalba.
- Nagyon álmos vagyok. Inkább elindulok fel aludni, mert különben elalszok itt. - mondtam, egy nagy ásítás kíséretében.
- Maradj még. Legfeljebb ha elalszol, akkor majd felviszlek. Oké? - ajánlotta fel kedvesen.
- Rendben. Nincs kedved megnézni egy filmet?
- Dehogyisnem! Ez nagyon jó ötlet.
 Kiválasztott egy filmet, amíg én hoztam be magunknak két bögre tejet, miután megbeszéltük, hogy ez az innivaló passzol most a hangulatunkhoz. Leültünk a kanapé közepére és egymásnak dőltünk, mert azért a kényelem is fontos. A film közepén, miután ittam ránéztem Maykeera, aki rám mosolygott és letörölte a fehér bajszomat, ami a tej ivás után keletkezett a szám fölött. Elmeredtünk egymás tekintetébe és nem tudtam máshova koncentrálni, csak a gyönyörű szemeiben. Éreztem, ahogy közeledik felém. Már csak pár centi volt, köztünk a távolság, amikor, kicsapódott az ajtó és mindkettőnk tekintete oda vándorlot...